Élien polipok rabolnak el egy élien kutyát, ezért az élien kutya szintén élien, de másfajta élien gazdájával nekiállunk gyakni az élien polipokat. Csak sikerült összefoglalni a sztorit dióhéjban.
Nem tudom, PC-n kinek volt szerencséje a Crimsonland nevű műremekhez, ugyanis ebben a kategóriában máig az a játék az etalon. Anroid platformon a műfajt eddig (nálam legalábbis) az Age of Zombies uralta, de most úgy le lettek taszajtva a trónról, hogy a fal adta a másikat.
Irányítás: virtuális joy, kettő darab. Bal oldalival mozgolódhatunk a szerjóska minden irányába, a jobb oldalival meg köphetjük az ólmot az életünkre törő rosszarcúak rossz arcába. Szükség esetén lehet használni ezt a lebegőpados beállítást is, ahol épp ott lesz a jobb/bal joy, ahová az ujjad teszed. Igazából nekem semmi bajom nem volt vele, a lövés irányával néha volt bénázás, de hát istenem, van ilyen.
Játékmenet: kissé izometrikus felülnézetből gyakjuk az ellent, akikből mindenképp hullik tapasztalati pont, néha még pénz is. Ez utóbbit nem árt felszedni, mert csak és kizárólag így juthatunk új fegyverekhez. Az alap Uzi-szerű izé ugyanis a legcsírább kék polipok ellen még ér valamit, de a pirosakba konkrétan egy egész tárat bele kell már üríteni, ami 80 golyó. És ugye senki nem gondolta komolyan, hogy majd egyesével jönnek az állatok...
Szóval, fegyverek. Az egy dolog, hogy a fegyvereket pénzért vesszük, de az alap uzit kivéve mindenbe vennünk kell töltényt is. Ez nekem nagyon bejött, ugyanis durván megdobja a játék stratégiai részét az, hogy minden egyes garast és töltényt a fogunkhoz verünk, mielőtt megküldenénk az ellenfél agyveleje irányába. A tapasztalati pontok gyűjtögetése szintén poén, ugyanis ha szintet léptünk, választhatunk 4 darab, random feldobott képesség közül, ezekből meg annyi van, hogy nézni is rossz. Fontos dolog, hogy a fegyvereket, töltényeket átvisszük a pályák között, de a képességeinket nem, azt minden pályán elölről kell kezdeni.
Ezek a power-upokat helyettesítő dolgok aztán elég változatos cuccok: több töltény, gyorsabb futás vagy újratöltés, a szörnyek nem tudnak lelassítani minket, nagyobb sebzésünk van halálközeli állapotban, nagyobbat gyógyít rajtunk a medkit, tovább maradnak a képernyőn a chash-dropok, regeneráció... Apropó regeneráció. Ha a 4 között meglátjuk ez utóbbit, ezt mindig érdemes beválasztani, mert a limitált számú, amúgy sem túl hatékony medkiteket leszámítva csak így lehet HP-hoz jutni harc közben. Elvileg lehet persze harc közben is venni medkitet, súlyos, polipvérrel átáztatott pénzekért. De hol van erre keret, miközben fegyvereket és töltényt is kell venni?
A játék az átlagosnál nehezebbre van belőve egy kicsit, de inkább kihívás, mint idegesítő. Teljesen ingyenes, a freemium megoldással dolgozik. Mikor ezt megláttam, kicsit elöntött a para, hogy el lesz rontva az egész, mint anno a Frontline Commando. De nem, itt sikerült jól eltalálni az egyensúlyt: mindent lehet teljesíteni valódi forintok beáldozása nélkül is, viszont ha nem akarsz szenvedni, akkor némi valódi pénzmag beáldozásával hozzájuthatsz egy rakás virtuális dollárhoz a játékban. Ez külön kis pirospont a fejlesztők neve mellé, hogy nem tekerték fel a nehézséget embertelenre csak azért, hogy mindenképp költeni kelljen.
Nagyon tetszettek az átvezető animációk, az intró, meg a tényleg mindenre kiterjedő kidolgozottság. Minden menüelem, effekt és vérfolt teljesen a helyén van, a hangok is jók... Mindezek fényében szerintem teljesen jogosan jár az ötcsillag. Irány polipot-pusztítani, apo(lip)kalipszis, most!
