Még el se értük a kaput, de már csábítóan szemezett velünk egy óriási, rikító zöld android figura. Két lépéssel később meg már mi szemeztünk a Galaxy Tabot szorongató hostess lányokkal, akik a nevünk ellenőrzése után a kezünkbe nyomtak egy QR kóddal ellátott sorsjegyet, kösziköszi, bónusznak egy szédítő mosoly. Helló, megjöttünk.
A hőség embertelen volt, pedig már javában benne jártunk a délutánban, úgyhogy az első támadást ezúttal nem a HTC, vagy a Sony Ericsson standja ellen intéztük, hanem keményen rámozdultunk a bárpultra, a sikeres akció végén pedig egy-egy emberes adag, jéggel megküldött limonádé birtokában kerestünk valami árnyékot.
Az egész rendezvénynek olyan "búcsúztató" hangulata volt. A workshopok előadóit annak rendje és módja szerint megtapsoltuk, az előadások előtt megpróbáltunk még egy adag limonádét magunkhoz venni, persze sikertelenül, mert mindenki a bárpultot célozta meg. Oda se neki.
A HTC-nek szavaztunk bizalmat, ültünk a légkondicionált félhomályban, elmajszoltunk egyet a kipakolt szendvicsek közül, én jót vigyorogtam a mézeskalácson, amit kiszúrtam az asztalukon. Már van is dzsindzserbred a hátécénél, hehe. Aztán elkezdődött az egész: videók, promó szöveg, fészbúk gomb. A HTC a Chacha és Salsa készülékeket demózta nagyipari mértékben, amiket ugye egyértelműen Facebook függőknek alakítottak ki. Szúrtak egy kis kvízjátékok, két ismerősöm is zsákolt magának ajándék szettet. Bögre, póló, szevasztok.
A workshop után kimenekültünk a légkondícionált mennyországból, vissza a tűző napsugár alá. Pár másodpercre rá észleltük, hogy nem is tűz már annyira. Még egy limonádé, széket ide, asztal már van is, leül, dumál, pólót nézegeti. Aztán eszünkbe jut, hogy javégeavörksopnak, lehet menni beváltani a QR sorsjegyet. Telefon elő, szkennel, vigyorog, sorbanáll. A többség füllhallgatóval távozik, én meg vigyorogva zsebelem be az irigykedő pillantásokat. Helló, frissen nyert plüssdroid.
Vissza az asztalhoz, érkezik egy könyök jobbról, te ott van csocsó is! Megnézzük. Menjen a százas, dobhatom? A következő pillanatban este nyolc van, utána pedig fél tíz. A kezem már majd le szakad, de egy kör még belefér. Na szedelőzködjünk! Irány a Deák, búcsút intek aresiusnak, meg a Telenor Workshopnak is. De a búcsú nem végleges, szeptemberben megint kezdődik előről a sorozat. Széles vigyor a rágyújtás után, mert már most tudom, hogy ha törik, ha szakad, ott leszek.
Függöny.