HTC Desire HD, női szemmel

2011.03.09. 14:00 // Írta: vendég.blogger

Először is köszönjük a Telenornak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta jelen tesztünk alanyát, még menni sem kellett érte, mert házhoz is hozták. Másodszor pedig (a cikk végén részletezem, hogy miért), a félig-meddig tartós tesztet nem én végeztem, hanem Jittike kolléganő, szóval most az ő élményeiről olvashattok.

Amikor a futártól megkaparintottuk, akkor a doboz alapján nem gondoltam, hogy mekkora is lesz. Persze már képen láttam a kütyüt, de a doboz meglepően kicsi az előző telefonjaim csomagolásához képest. A kibontás gyorsan lezajlott és előbukkant a telefon. Az első gondolatom (némi cenzúrázás után) az volt, hogy “hát... ez nagy... mármint NAGY”. Rögtön le is cserélhettem volna a dohányzóasztalt a HTC-re, mert kb. egy súlycsoportban mozognak. A másik első megfigyelés pedig a súlya. Nem elég, hogy nagy, de nehéz is. Húzta lefelé a kezemet rendesen. Mármint, jelenleg egy Samsung Jet boldog(?) tulajdonosa vagyok, ami klassz, meg minden, de a Desire HD mellett egy játéktelefonnak tűnik. Súlyra kb. fele, méretileg pedig az egész teló kisebb, mint a HTC kijelzője.

A bekapcsolás pikk-pakk megvolt, az külön tetszik, hogy be lehet állítani, hogy csak hibernálja magát, így nagyon gyorsan feláll a rendszer. Majd megpillantottam a HTC Sense kecses vonalait és már meg is vett kilóra. Ez volt az első android-élményem. A Samsung TouchWiz felülete sem rossz, csak hát szegénykém kicsit buta.

Alapból kapunk ugye 4 ikont és egy óra-widgetet. Nem volt fél perc se, mire már teljesen át sikerült rendeznem az egész homescreent, szépen sikerült berendezkedni erre a rövid időre. Eszméletlen logikusan van megcsinálva a dolog. Ha nem láttam volna már ilyet, akkor is elég gyorsan rákaptam volna az ízére. Amit viszont még így 2 hét után sem sikerült megszoknom az a beállítások helye. Valahogy nem áll kézre a menü gombról elérni, az alkalmazások között meg mindig máshol van. A tuti mobilnet-WiFi kapcsolgatós megoldást az egyik widget hozta, abba azóta is szerelmes vagyok. Nem kell beletúrni a beállításokba, elég kitenni az egyik screenre az okosságot, és máris lehet variálni, hogy épp melyik adatkapcsolatra van szükség. Amúgy az androidban csak egy eszméletlen nagy hiányosságot fedeztem fel, amit csak a market feltúrása után sikerült orvosolnom, nem tudom, miért nincs benne alapból. Ez pedig a hívásnál fordul elő. Elkezdtem berendezkedni ugye, gmail acc, fb, twitter, aztán a kontaktok... És igen, a kontaktok. Ha kotorászok közöttük és nem figyelek egy pillanatra, akkor nagyon egyszerűen hívást lehet indítani. Call confirm, erről már Deino is írt, még valamikor a kezdetekkor.

Na, most kicsit a külsőségekről, mert az elején elintéztem annyival, hogy NAGY. Szóval akkor, hol is kezdjem? Ott, hogy NAGY! És ezt nem csak azért mondom, mert kisebb telefonokhoz vagyok szokva. Lányként alapból kisebb kézzel rendelkezem, mint a férfiak, de Deino szerint még a lányokhoz mérten is kisebb praclim van. Na ehhez adjuk hozzá a Desire HD-t, és máris kész a súlyzó. Így 2 hét után már a súlyt és a méretet nagyjából sikerült megszokni, de azt szerintem le kell szögeznem, hogy ez kötve hiszem, hogy a női célközönségnek készült volna. Találunk a cuccon 2 gombot, egyik a tetején a bekapcsoló, a másik az oldalán a hangerő gombja. Na már most, alap telefonfogási kéztartásnál nem érem el a tetején lévő gombot. Fogást kell váltani az eszközön, ami annyira nem szimpatikus, főleg, ha gyorsan kell csinálni valamit.

Amennyiben sikerült abszolválni a műveletet, az után már a kapacitív kijelző csodájával találjuk szembe magunkat. Deino rinyált egy sort, hogy mennyivel fakóbbak a színek a Desire HD-n, mint a sima Desire esetében, de számomra nem volt zavaró. Főleg, hogy mivel hóesésben és szikrázó napsütésben is volt szerencsém tapasztalni, olyan 40% fényerőnél még napszemüvegben is tökéletesen olvasható kijelzőt kapunk. Az elején kicsit tartottam attól, hogy nincsenek fizikai gombok a fentebb említetteken kívül, de így a tesztidőszak végére már nem is hiányzik. Valahogy az érintőgombok nem sugároznak biztonságérzetet. Pl, ha van fizikai hívásindítás gomb, akkor tudom, hogy ha arra rátenyerelek, akkor tuti történik valami. Hát itt ugye ez kimarad, de mondom, már fel sem tűnik, hogy csak oda kell érinteni az ujjaimat, nem pedig nyomkodni. A borítás fogása nagyon kellemes, masszív, annál a kevés illesztésnél, ami van, remekül megoldották a dolgot. Nincs nyekergés, meg ilyesmi, ha szorosabban rámarkol az ember a készülékre.

Annak ellenére, hogy ekkora hatalmas kijelzőt kapunk, a billentyűzet angol, szóval elviekben kisebb helyet foglal, mint a magyar, és a kezem is kicsi, mégis... álló helyzetben rengetegszer sikerült félrenyomnom és lassan is ment az írkálás. Ellenben vízszintesen tartva már remek élmény volt, nagy gombok, meg minden, szóval helyesírási javulást és sebességnövekedést is sikerült elérni. Leszámítva, amikor nem figyeltem, és az automata szövegkiegészítés kiszúrt a terveimmel. Születtek érdekes üzenetek párszor :)

Azt hiszem, elérkeztem a telefon legnagyobb pozitívumához, ami véleményem szerint a legnagyobb negatívuma is. A kijelző. Ahogy már említettem, a telefon nagy... ezáltal elkerülhetetlen, hogy a kijelző is. 4,3” esetén a fogyasztása jelentős. Ha nem csináltam semmit kb egész nap a telóval, csak néha ránéztem a gmail-re, vagy a twitterre, akkor is a kijelző vitte el az akksi ~60%-át, ezzel a 2 hetes töltés nélküli rekordot megdöntve 1 nap 17 órával. Amikor pedig nyúztam folyamatosan (kb reggel 8-tól du. 1 körüli egyetemen töltött hasznos idő alatt), akkor már délután 5 körül újra konnektorral kellett pároztatni az eszközt. Nem ehhez vagyok szokva. Mert az oké, hogy egy ekkora kijelző tökéletes a netet böngészni, meg a játékok is nagyon szépen néznek ki... De ha pl. olyan napom van, hogy reggel elmegyek egyetemre és onnan nem haza megyek, hanem ilyen-olyan programom van, közben telózok össze-vissza, és még véletlen sem telepedek le közben egy konnektor mellett, akkor az esti buliból már más telefonjáról kell hívni a taxit.

Ja, még a kamera maradt ki itt a nagy izgalmak között. 8 megapixeles okosság van benne, csináltam pár képet, és azt kell mondanom, hogy jó. Voltunk éjszaka dunaparti fényeket elkapni, azok is ugyanolyan szépek lettek, mint amit világosban sikerült csinálni. Egyszóval elégedett vagyok vele, de azért a Canon DSLR-emmel nem veszi fel a versenyt. :)

Végszóként azt mondanám, hogy hozzám nőtt a Desire HD és az android is, a következő telefonom biztos ezzel az oprendszerrel lesz felszerelve. Abban még nem vagyok biztos, hogy számomra mennyire lenne jó választás a HTC Desire HD, ez a rövidke két hét még csak a kapcsolatunk ismerkedős fázisa volt, a szenvedélyes szerelemhez több idő kellene :)

(Disclaimer: amikor a Telenortól megkérdezték, hogy Desire tulajként lenne-e kedvem Desire HD-t tesztelni, jó geekhez mérten azt gondoltam, már hogy ne lenne? Majd szeretgetem, babusgatom, és teljesen pártatlan leszek. Aztán nagyjából az ismerkedés tizenharmadik percében döbbentem rá, hogy _mindenben_ a Desire-höz hasonlítgatom: képernyő, fizikai gombok, kikapcslógomb(!) és a többi, ergo a pártatlanság valahogy nem jött össze. Felteszem azért, mert túlságosan hasonlít a két készülék. A pártatlan énem látta, hogy de igenis simán jó az a kijelző, sőt, nagyon is jó, a Desire fanboy meg csak nem akarta elengedni a füle mellett, hogy márpedig az AMOLED mennyivel... szóval értitek. Ezért inkább bölcsen(?) outsource-oltam a melót, és mivel eddig minden Desire HD tesztben azt olvastam (ami persze mind férfikézből született, ilyen ez a popszakma) hogy "nőknek nem ajánljuk, lányoknak már túl nehéz a telefon, túl nagy," stb, hogy talán nézzük csak meg ténylegesen, hogy milyen női szemmel a telefon. Még egyszer köszönet a Telenornak, abszolút mindenben segítőkészek és profik voltak, le a kalappal! - Deino)

sissza_1.jpg

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Dióhéjban

Hírek, tesztek, appok, a legújabb telefonok - Froyo, Gingerbread, Honeycomb, Ice Cream Sandwich: minden, ami csak kellhet. Itt minden az android körül forog.

Kérdésed van, vendégírnál, netán hirdetnél szerény blogunkon? Ott vagyunk twitteren, facebookon, de végső esetben e-mailen is: appdroid.hungary@gmail.com


Értékelés szerint

Prémium kategória: ötcsillag(!), négycsillag
Középmezőny: háromcsillag, kétcsillag
Futottak még: egycsillag


Kategóriák:

android, appteszt, állatkert, bréking, design,
elmélkedés, gépház, google, gyorshír, hírek, játék, market,
pikcsőr, pletyka, reklám, rendszer, táblagép, telefonteszt,
tippek és trükkök, tweet, update, videó, zöldrobot.

Készülékre hangolva:
HTC, LG, Motorola, Nexus, Samsung, Sony Ericsson, ZTE.


Lájkolnám a lájkod